Tartalom:
A Á B C CS D E É F G GY H I J K L M N NY O Ö P R S T U Ü V X Y Z ZS
Automatika: Elektromos készülék, az automata öntözőrendszer programozható elméje. Általában falra, vagy közvetlenül a vízcsőre szerelhető LCD panel. Az öntözőrendszer működésében betöltött szerepe, hogy 24 V-os, vagy 9 V-os jelleadással vezérelje az öntöző zónákat megnyitó mágnesszelepeket. Beltéri és kültéri változatban is választhatók, az igényeket elhelyezés körülményeit figyelembe véve. Lényeges választási szempont az irányítandó zónák száma is.
Árok: A földbe ásott 25-30 cm mélységű, ásónyom szélességű mélyedés, amelybe az öntözőrendszer elemeit, például csöveket, kábelt, és a csövekre felfüggesztett elemeket szerelik bele. Az öntözőrendszer beleszerelése után visszatemetik.
Átfolyás kapcsoló: Press control. Szivattyúsgépészeteknél alkalmazott elektromos alkatrész, amely az átfolyást érzékeli, és ennek függvényében indítja, illetve állítja le a szivattyú működését. Védelmet biztosít a szivattyúnak a szárazra futás ellen.
Átfolyó vízmennyiség: Egységnyi idő alatt átfolyó víz mennyisége. Mértékegysége jellemzően a l/min, vagy m3/h.
Bár: Helyesen bar. Lásd, Nyomás.
Behúz: A mágnesszelep szolenoidjában lévő acélmag, ami az elektromosság hatására „behúzódik” és ezzel megnyitja a szelepet.
Betáp: Szleng szakszó. Lásd, Főnyomócső, Fővezeték
Béklyó: Az a szerelvény, amelynek segítségével a vízcsőről vizet tudunk nyerni a szórófejeknek. Másnevén megfúróbilincs, mivel át fogja a vízcsövet és az át fogott csövet meg tudjuk ez által csapolni.
Bm: Belső menet.
Búvárszivattyú: Elektromos merülő szivattyú, amely a motorja által meghajtott lapátjai segítségével képes szállítani, feltolni a vizet.
Ciszterna: Lásd, Esővízgyüjtő tartály.
Col: Mértékegység, átmérőt jelöl, 1” (col) az 32mm.
Csap: Nyitó-/zárószerkezet, amelyet egy kar/fül segítségével lehet kinyitni, illetve elzárni.
Csapadék: A levegő páratartalma miatt a talajra hulló folyékony (eső), illetve szilárd (hó, jég) halmazállapotú víz. Az öntözőrendszer vonatkozásában a kijuttatott vizet hívják csapadéknak.
Csapadékintenzitás: Természetes vagy mesterséges csapadék egységnyi idő alatt a talajra hulló mennyisége. 1 m2 felületre kijuttatott 1 liter víz 1 mm-nyi csapadékot jelent. Mértékegysége mm/h.
Csapszekrény: Lásd, Fedeles csap
Csepegtető cső: Az öntözéstechnikában általában 16-20 mm átmérőjű vízvezeték cső, amely lágy polietilénből (műanyag) készül, és bizonyos kiosztásban perforációk vannak rajta, melyek a nyomás hatására cseppek formájában engedik ki a vizet.
Csepegtetőtest: Cseppek formájában öntöző alkatrész, amely jellemzően csepegtető csőbe van beszerelve. Vízkibocsátása 2, 4, 8l/h. Nyomáskompenzált és hagyományos fajtái léteznek.
Csepegtető gomba: Közvetlen vagy közvetett módon a csőre szerelhető, állítható vízkibocsátású öntöző elem.
Drénszelep: Víznyomásra elzáró, a víznyomás megszűnésére kinyitó automata szelep, amely a csőhálózatban lévő vizet az öntözés után leereszti a csőből.
Elektromos vezeték (kábel): Az öntözéstechnikában jellemzően a mágnesszelepeket az automatikával összekötő kábel, amelyen az automatika azt az elektromos jelet küldi a szelepnek, amely hatására megnyílik a szelep. A keresztmetszetét és az érszámát az automatika és a szelepek közti távolság, illetve a szelepek száma határozza meg.
Esőérzékelő: A túlöntözés elkerülése érdekében működő műszer, ami blokkolja az öntözőrendszert, ha esik az eső. Állítható érzékenységű 3-30 mm tartományban. Rádiós és vezetékes kivitelben is kapható.
Esővízgyűjtő tartály: Egy tartály, vagy ciszterna, amely arra szolgál, hogy a tetőn összegyűlt nagy mennyiségű esővizet összegyűjtse és tárolja.
Érzékelő: Lásd, Esőérzékelő, Fagyérzékelő
Fagyérzékelő: Továbbfejlesztett érzékelő, amely az esőérzékelés mellett a fagyot is érzékeli. A fagyhatár közelében (2C) blokkolja az öntözőrendszert, így megvédi a berendezést és a növényeket is a sokkhatástól!
Fedeles csap: Földbe süllyeszthető, fűzöld fedelű csapszekrény, amelyben egy füles, 3”-os csap található. Praktikus megoldása a kerti csap diszkrét elhelyezésnek a kertben. Az öntözőrendszer főnyomócsövére szereljük.
Fejbekötő cső: A szórófejek bekötésére szolgáló flexibilis cső, magas gumitartalommal, nagy terhelhetőséggel.
Fejkiosztás: A szórófejek helyes elrendezése a kertben. A szórófejek hatótávolságának megfelelő elrendeződés egymáshoz, és a kert adottságaihoz képest.
Fejtől-fejig öntözés: Az öntözés egyik alapelve, axiómája. Az iskolaöntözés, amikor a szórófejeket egymáshoz képest akkora távolságra telepítjük, hogy azok szórási kapacitása pont a másik szórófejig tartson. A szórófejtől a másik szórófejig öntözünk, ezzel megközelítve a lehető legegyenletesebb öntözést.
Főnyomócső: Az öntözőrendszer többnyire állandó nyomás alatt álló vízcső szakasza, amely összeköti a vízforrást a szelepekkel. Akkor nincs állandó nyomás alatt, ha a szivattyút szivattyúindító relé indítja, vagy mesterszelep van a főnyomócső legelején.
Fővezeték: Lásd, Főnyomócső.
Fúvóka: A szórófejek tartozéka, azokba szerelhető alkatrész, amellyel szabályozhatjuk a kiáramló vízsugár távolságát, szórásképét, kilépési szögét, valamint víz mennyiségét.
Forduló: Olyan idom, amely L alakú és az egyik oldalán a csővezetéket rögzíthetjük hozzá (tokos), a másik oldalán pedig valamilyen külső vagy belső menet (Bm, Km) található.
Gerincvezeték: Lásd, Főnyomócső.
Golyóscsap: Nyitó-/zárószerkezet, amelyet egy kar/fül segítségével lehet kinyitni, illetve elzárni. A csap belsejében egy átfúrt golyó található, és a furat tengely irányú elfordításával, lehet szűkíteni vagy elzárni a vízátfolyást.
Hidrociklon: Homokleválasztó. Mechanikai úton választja le a homokot a kút vizéből, ha az homokot szállít. A homok mennyiségének függvényében szükséges a tartályát üríteni.
Hidrofor tartály: A szivattyús gépészeteknél gyakran használatos tartály. Mérete terjedhet néhány literestől a több száz literesig. Szerepe a kisebb vízelvételek kielégítése a szivattyú elindulása nélkül, azaz a szivattyú megkímélése, illetve az ideális nyomás beállítása az öntözőrendszerhez. Jellemzően tartozéka egy nyomáskapcsoló is. Az ilyen gépészetek kisseb fajtáit házi vízműnek is nevezik.
Hollandi: A szerkezeti hossz megváltoztatása nélküli, egyszerű szerelhetőséget és oldhatóságot biztosító rögzítésre szolgáló szerkezet. Olyan csőhálózatokon célszerű alkalmazni, ami merev, de alkatrészeinek cserélése és karbantartása szükséges.
Homokleválasztó: Lásd, Hidrociklon.
Horganyzott: Fémes elem (cink), ami a szabadban nem fordul elő, és a fémeket vonják be vele.
Idom: A vízcsővezeték irányítására, elosztására, átalakítására, megtoldására használatos elemek.
Indítási idő: Az az időpont, amikor bekapcsol az öntözőrendszer.
Induló: Szakmai szleng szó. A mágnesszelepek vízcsővezetékekkel való összekötésére alkalmas idom.
Jel: Azt az elektromos impulzust hívjuk jelnek, amit a vezérlő automatika indít a szelepeknek.
Kábel: Az öntözéstechnikában használatos kábel az elektromos impulzus szállítására szolgáló vezeték.
Kavicságy: Vízelvezető szerepe van. A zónákat irányító szelepek leggyakrabban süllyesztett módon vannak elhelyezve a kertben, egy szelepdobozban, aminek az alja nyitott. Ide gyakran egy 30-40 cm mélységben kavicsot szórunk, ami elvezeti a szelepektől a nedvességet.
Kavitáció: „A kavitáció egy fizikai jelenség, mely akkor következik be, ha egy anyag folyadék fázisból hirtelen gáz fázisba megy át a nyomás esése következtében. Ha a folyadék sebessége hirtelen megnő, akkor az energiamegmaradás törvénye értelmében (Bernoulli törvénye) a nyomása leesik. A keletkező gőzbuborék, ha az áramlás mentén olyan helyre ér, ahol a nyomás nagyobb az ottani hőmérséklethez tartozó telítettgőz nyomásnál, a buborék hirtelen összeroskad, az egymásnak csattanó folyadékfelületek erős akusztikus lökéshullámot keltenek, ami egyrészt erős zajjal, rezgéssel, másrészt a környező szilárd testek eróziójával jár. Ilyen eset fordul elő például nem teljesen elzárt vízcsap szűk áramlási keresztmetszetében, szivattyúknál vagy hajócsavaroknál. Szivattyúknál, ha a jelenség kiterjed az egész áramlási keresztmetszetre, a vízoszlop el is szakadhat, és a szivattyú nem képes folyadékot szállítani.” Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kavit%C3%A1ci%C3%B3
Kifúvatás: Az öntözőrendszert télen vízteleníteni kell, amit kompresszoros kifúvatással végzünk el.
Kifújás: Lásd, Kifúvatás.
Kisfej: Szakmai szleng. A spray típusú szórófejeket hívjuk kisfejnek.
Kisvég: Szakmai szleng. 1”-os külső menetben végződő könyökidom, ami a cső végére rögzíthető.
Km: Külső menet.
KPE: Kemény polietilén. Műanyag egy fajtája, amiből az öntözőrendszerek építésekor a vízcsőhálózat készül. KPE cső.
Kóc: Kenderkóc, a horganyzott vagy réz alkatrészek tömítésére szolgáló anyag. Kenderből készül, innen a név.
Kompresszor: Elektromos vagy benzinmotoros készülék, amellyel az öntözőrendszerek kifúvatását végezzük. Sűrített levegőt képez, amelyet a csőhálózatba eresztve kitolódik a víz a szórófejeken keresztül a rendszerből.
Kör: Az öntözőrendszer zónáit hívjuk köröknek. Például egy olyan zónát, amin csepegtető cső végzi az öntözést csepegtető körnek hívjuk, vagy az automatikában beprogramozott 1-es zónát, 1-es körnek nevezzük.
Könyökidom: L alakú idom, melynek mind a két végét csatlakoztatni tudjuk a vízcsőhöz. Arra szolgál, hogy be-, le-,fel-, fordulni tudjunk a csővel.
Kültéri: Általában az automatikáknál jellemző ez a kifejezés, jelentése (ami egyben az automatika típusa) az, hogy külső területre is elhelyezhető, bírja a környezeti és időjárási megpróbáltatásokat.
Lábszelep: A felső szívású szivattyúk szívóágának a végén elhelyezett réz, vagy műanyag alkatrész, amely meggátolja, hogy nagyobb szennyeződést szívjon fel a szivattyú, valamint üzemen kívüli időszakban meggátolja, hogy a víz a csőből visszafolyjon a kútba.
Leszúró tüske: A csepegtető cső talajhoz rögzítésére szolgáló tüske.
LPE: Lágy polietilén. Műanyag egy fajtája, amiből az öntözőrendszerek építésekor a vízcsőhálózat bizonyos részei készülnek. LPE cső.
Mágnesszelep: Feszültség (230V, 24V, 9V) hatására nyitó elzárószelep, amivel a különböző zónák vezérelhetők. Az általános öntözőrendszereknél a 24V-os és a 9V-os szelepeket használjuk, a vezérléshez szükséges jelet (feszültség) az automatika adja.
Manométer: Lásd, Nyomásmérő.
Megfúró bilincs: Lásd, Béklyó.
Merülő szivattyú: Olyan elektromos szivattyú, amelyet a vízbe eresztenek bele, és onnan emeli fel a vizet.
Mesterszelep: Nem más, mint egy közönséges mágnesszelep, bár mesterszelepnek inkább az erősebb fajtát használjuk. Az öntözőrendszer elejére van beépítve annak kiküszöbölése érdekében, hogy a főnyomócső tehermentesüljön az állandó nyomástól. Ez egy biztonsági megoldás, amivel következménykárok előzhetők meg.
Mikrocső: 7/4-es cső, másnevén spagetti cső. Mikroszórók, csepegtető gombák összekötésére szolgál a vízmegtápláló csővel.
Mikroszóró: Közvetlenül a csőre szerelhető, vagy fixen pálcára szerelt változatban használjuk. Elsősorban sziklakertek, bokorcsoportok öntözésére való.
Nagyfej: Szleng szó. A közép -, illetve a nagy rotoros szórófej.
Nyomás: A nyomás fizikai mennyiség, az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó. A nyomás mértékegysége a bar; 1 bar hozzávetőlegesen 10 m vízoszlop súlyával egyenlő. Ezt az energiát használjuk az öntözéstechnikában arra, hogy a vizet eljuttassuk a kívánt helyre az öntözőrendszeren keresztül.
Nyomáskapcsoló: Elektromos alkatrész, amely a szivattyút vezéreli. Ha nyomáscsökkenés keletkezik a rendszerben, akkor elindítja, ha eléri a nyomás felsőhatárát, akkor lekapcsolja a szivattyút. A nyomáskapcsolón a felső és alsó értékek szabályozhatók. Mindezt jellemzően egy hidrofor tartályra szerelve végzi.
Nyomásmérő: A víz nyomásának mérésére alkalmas eszköz. Szokásos tartománya: 0-10 bar.
Nyomásveszteség: Amikor az áramló víz a súrlódás, vagy az emelkedés következtében veszít a nyomásából.
Osztó: Szakmai szleng szó. A mágnesszelepek és szerelvényeik helye.
Önfelszívó szivattyú: Szárazbeépítésű szivattyú, amely egy szívóágon keresztül szívja fel a vizet, ellentétben a merülő szivattyúkkal, amelyek a vízbe helyezve tolják fel a vizet.
Öntözési idő: Az időtartam, ameddig öntöz egy zóna.
Öntözési nap: Azok a napok, amikor működik az öntözőrendszer.
Pipa: A szórófejek bekötésére szolgáló menetes könyökidom.
Program: Az automatikába táplált információ együttes, aminek alapján valósul meg az öntözés.
Puffer tartály: Lásd, Hidrofor tartály.
Roppantós: Szakmai szleng szó. A KPE idomokat a vízcsőre úgy lehet felszerelni, hogy a végüknél egy műanyag alkatrészt erősen tekerve kell megszorítani. Ebből jön a kifejezés, például roppantós idom.
Resetelni: (rezetelni) Újraindítani.
Rotátor: Jelentése körbeforgó. Egy bizonyos fúvóka típust hívunk rotátornak.
Rotoros szórófej: Forgó szórófej. A víz a szórófejből egy sugárban tőr ki, amit a szórófej forgó mozgással terít a beállított szögben oda-vissza irányban, vagy teljesen körbeforog. A közepesen nagy, illetve nagy területeken alkalmazzuk.
Spray szórófej: Esőztető szórófej. Jellemzően a kis és tagolt területekre alkalmas. Nagyon változatos módon felhasználható szórófejház, mivel a fúvókák széleskörű lehetőséget nyújtanak a különböző módokra.
Súrlódási veszteség: Az a nyomásveszteség, amelyet az áramló víz zárt térben szenved el a súrlódás következtében.
Startidő: Lásd, Indítási idő.
Szárazbeépítésű szivattyú: Lásd, Önfelszívó szivattyú.
Szárazra futás: Amikor a szivattyú, vagy a szívóág környezetéből a víz részlegesen vagy teljesen elfogy.
Szelep: Lásd, Mágnesszelep.
Szelepdoboz: A mágnesszelepeket legtöbbször földbe süllyesztve helyezzük el egy kis aknába, amit szelepdoboznak hívunk. Különböző méretekben kapható attól függően, hogy mennyi szelepet kell elhelyezni benne.
Szelepkötő: A szelepeket egymással összekötő idomok.
Szivattyú: Az a legtöbbször elektromos motor, amely képes a vizet nyomással szállítani. Működését tekintve alapvetően kétféle szivattyú típus van, a szárazbeépítésű és a merülő.
Szivattyúindító relé: Egy olyan váltóáramú kapcsoló, mely az automatika által kiadott 24 V feszültség hatására kapcsolja a szivattyúba kötött áramot. Szárazra futás elleni védelemre ilyenkor mindenképpen szükség van.
Szórási sugár: Az a tartomány, ameddig a szórófej elöntöz. A szórófej hatótávolsága.
Szóráskép: Az a vízkép, amit a szórófejből kiáramló víz létrehoz.
Szórófej: Az öntözőrendszer legfontosabb öntöző eleme. Két alapvető típust különböztetünk meg: a spray (esőztető, fix vagy állítható szórásképű) szórófejeket, illetve a rotoros (forgó) szórófejeket. Spray szórófej, Rotoros szórófej.
Szűrő: Mechanikailag tisztító egyszerű szerkezet, amely a benne lévő hálós betét segítségével tisztítja meg a vizet.
Szolenoid: A mágnesszelep nyitását végző részalkatrész. Amikor a szolenoid áramot kap, a benne keletkező elektromágnesesség felhúzza a vasmagot a rugóerő ellenében, így az addig elzárt nyíláson átfolyik a víz.
Teflonszalag: Menetes felületek tömítésére használatos, elsősorban műanyag menetekhez ajánlott tömítő anyag.
Téliesítés: Lásd, Kifúvatás.
Toldó: Vízcsővek összekötésére alkalmas egyenes idom.
- 1. A kerti csapokra szerelt, 80 cm alatti mélységben elhelyezkedő speciális csap. Kinyitásakor a kerti csapból elszivárog a víz, így télen nem éri fagykár.
- 2. Az öntözőrendszerre felszerelt egyszerű golyóscsap, amin keresztül elvégezhető a kompresszoros kifúvatás.
Ürítő szelep: Lásd, Drénszelep
Visszacsapó szelep: Olyan szerkezet, ami csak egy irányba engedi folyni a vizet. Léteznek rugós, ill. rugós-membrános visszacsapó szelepek is. Feladata, hogy megakadályozza az öntözőrendszer csőhálózatában lévő víz visszaáramlását a hálózatba, vagy a víz kiürülését a csőből.
Visszafolyás gátló: Szórófejek lejtős területen való beépítésekor megakadályozza, hogy a csőhálózatban lévő víz lejtéséből fakadó nyomása miatt az alsó szórófejeknél szivárogjon a víz.
Vízcső: Vizet szállító cső.
Vízforrás: Ahonnan a vizet nyerjük. Leggyakrabban a hálózati vízről, azonban egyre népszerűbbek az alternatív és a természetes vízforrások is. Alternatív: kút, esővízgyűjtő. Természetes: tó, patak.
Vízhozam: Egységnyi idő alatt átfolyó vízmennyiség.
Vízkalapács: Csőhálózatok esetenként igen erőteljes és veszélyes jelensége, amikor a víz nagyon nagy erővel megüti a csőszerkezet egy vagy több részét. Csapok hirtelen nyitásánál-zárásánál alakul ki és erős rázkódások, hanghatások kísérhetik. Szivattyúsgépészeteknél, nagynyomású budai hálózatoknál figyelhető meg.
Vízkonnektor: Állandó nyomás alatti csőhálózatra szerelt vízvételre alkalmas szerkezet. Nem más, mint egy visszacsapó szelep, ami egy idom beillesztésével adja a vizet. Földbe süllyesztett, zárható fedelű, így használaton kívül nem szembetűnő.
Vízsugár: A víz kiáramlása a szórófejből.
Víztelenítés: Lásd, Kifúvatás
Zóna: Az öntözőrendszer zónákra van felosztva annak érdekében, hogy a legoptimálisabb öntözés legyen biztosítva a kertnek. Így egy területen lévő egyszerre működő szórófej csoport, vagy a csepegtetőcső zónája nem egyszerre működik, hanem külön-külön zónákra van bontva.
Zónavezeték: Az adott zónához tartozó csővezeték.
Zsírszigetelésű kábelcsatlakozó: A kábelek összekötésére való vízmentes hüvely, vagy csatlakozó persely.
